A tudomány mai állása szerint személyiségünket fele-fele arányban határozza meg a környezet és a genetika. Jellemünk 30 éves korunkig megy keresztül a legjelentősebb változásokon, amelynek stabilizálódása 30 és 35 éves kor közé tehető. Később is változunk, de már csak minimálisan, és sokkal lassabb tempóban, mint előtte.
A legtöbb középiskolai barátság halálra van ítélve – állapították meg egy frissen publikált tanulmány szerzői. A kutatásból kiderült, hogy az amerikai tini vígjátékok közhelye való igaz: a legritkább esetben alakul ki barátság a „menők” és a „lúzerek” közt.
Az elsőszülöttek intelligensebbek, mint testvéreik, mondta ki egy frissen publikált tanulmány, amit 377 ezer brit középiskolai diák részvételével végeztek. A legidősebb testvérek ezen túl jobban kedvelik a társaságot és kevésbé stresszesek, mint testvéreik.
Egy friss nemzetközi kutatás megfejtette, hogy mi áll a mai gyerekek agresszív viselkedésének hátterében. Az észak-karolinai Duke Egyetem nemzetközi kutatása szerint a hiperérzékenységben és a korai szocializációban kell keresnünk az okokat.
A legtipikusabb vélekedés szerint az elmagányosodást a többség önmagának, antiszociális viselkedésének és rossz kommunikációjának köszönheti. A kutatások azonban régóta mást állítanak. Egy friss felmérés szerint a legmagányosabbak kiváló szociális képességekkel rendelkeznek.
Veszélyben mindannyiunk kedvenc csomagolópapírja, az előszeretettel pattintgatott buborékfólia! A más néven pukkanós vagy légpárnás fóliát gyártó cégek az utóbbi időben azt fontolgatják, hogy új gyártási technikát vezetnek be, melynek következtében a buborékokat többé nem lehet kipukkantani! Az egyenesen horrorisztikusan hangzó e-buborékfóliát hiába nyomkodjuk majd, a levegő mindig az egyik buborékból a másikba fog áramlani.
Állandóan a Facebookon, a Twitteren, az Instagramon, a Pinteresten és a LinkedInen lóg? Bemutatnak önnek valakit, és máris bejelöli a Facebookon? Névjegykártyák tömkelegével tér haza az esti buliról, de másnap már nem emlékszik a beszélgetésekre és a kártyához tartozó arcokra? Most megtudhatja, mire vigyázzon, hogy a közösségi média ne tegye felszínessé a kapcsolatait.
Harmath Artemisz irodalmár, feleség, édesanya, de főleg egy nagyon vagány csaj, akinek van humora az élet kicsi és nagy pillanataihoz egyaránt. Nemrég egy igazi női könyvvel (Esküdj! - Amit egy nőnek feltétlenül tudni kell) jelentkezett, amelyben arra biztatja a hölgytársait, hogy merjék megélni az olyan ünnepeiket, mint a leánybúcsú, esküvő, nászút. Friss könyve kapcsán beszélgettünk vele, kávézás közben.
A halál sokszor a felnőttek körében is tabutéma, a gyerekek gyászára ez hatványozottan igaz. Nem rögtön látszik, ha gyászolnak, holott ezzel ugyanúgy foglalkozni kell, mint a felnőttekével. A veszteség feldolgozásában ma már csoportos foglalkozások és táborok segítenek.
Egy biológiatanár, Joós Andrea határozottan és hihetően állítja: igenis nagyszerű ez a hivatás.
Az Egyesült Államok általában közepes, vagy átlag alatti teljesítményeket ér el a nemzetközi tanulói vizsgálatokban – Magyarországhoz hasonlóan. Cserediákokat kérdeztek, szerintük mi a baj az USA oktatási rendszerével.
Nincs olyan kutatás, ami megmutatná, hogy ki lett sikeresebb felnőtt: az, akit két és fél hónaposan, vagy az, akit két és fél évesen adtak bölcsődébe – emlékeztet Szél Dávid pszichológus, aki Apapara címmel tette közzé saját apai tapasztalatait. Szerinte például egy emancipált férfi nemcsak besegít a pelenkázásba, hanem pelenkáz is. Interjú.
Minden 6., a 8. és a 10. évfolyamos diák az Országos Kompetenciamérés feladatlapjait tölti ki. A korábbi években a tesztek azt mutatták többek közt, hogy az általános iskolából kikerülők ötöde funkcionális analfabéta.
Beszólások, folyamatos piszkálódás, véget nem érő munkahelyi viták és konfliktusok – még a legjobbakkal is előfordul. Mit tegyünk mégis, ha mi kerülünk a célkeresztbe? Például a nyílt és őszinte kommunikáció, továbbá a jegyzetelés és a hatékony előremenekülés sokat segíthet. Most néhány kommunikációs technikával és stratégiai lépéssel segítünk, mit tegyen, ha úgy érzi, a munkahelye egy igazi barkácsműhely, ahol nem ér véget a fúrás.
Naponta 30-40 alkalommal hazudunk – állítja Jack Nasher hazugságkutató, a müncheni üzleti főiskola professzora. A szakértő szerint még a megtévesztés nagymesterei sem tudják a végtelenségig kontrollálni magukat. A vizsgálatok kimutatták, hogy minden színészkedés dacára, a valódi érzés egy töredékmásodpercre felvillan a hazug ember arcán. Emellett a hazugság más tipikus tünetek együttesét eredményezi. Ilyenek a szemkontaktus kerülése, a természetellenessé váló hangsúlyozás és a száj szögletének apró rándulásai. Pontokba szedtük a hazugság árulkodó jeleit.
Könnyű lenne azt mondani, hogy váltson azonnal, ha utálja a munkáját. Erre ritka pillanatokban van lehetőség, az átmeneti időszakot pedig ki kell húzni valahogy. Most kánikula és a munkával töltött péntek lendületével ehhez adunk néhány hasznos túlélési tanácsot.
Az egészséges verseny ösztönzően hathat a munkamorálra és a kreativitásra, de ha túlburjánzik, maradandó károkat okozhat. Friss felmérések alapján az emberek 50%-át motiválja a versenyszituáció, 25%-a érzéketlen a versenyre, 25%-ukat viszont blokkolja a versenyhelyzet, különösen a nőket, akik nagyon rosszul teljesítenek, ha túl nagy lesz a munkahelyi verseny.
A boldog, nyugodt és kiegyensúlyozott emberek sokkal kreatívabbak, mint azok, akik állandóan idegesek és nyomás alatt vannak. A szűkre szabott határidő stresszt és szorongást szül, amitől a legbejáratottabb és a legkézenfekvőbb megoldást választjuk.
Mitől lesz valaki nárcisztikus? A pszichológusok egyelőre nem tudják pontosan, de nagy valószínűség szerint a genetika mellett a szülői minta és viselkedés ebben is fontos szerepet játszik. Egy friss kutatás kiderítette, hogy pontosan mi áll a nárcizmus kialakulásának hátterében.
Ahányan vagyunk, annyifélét posztolunk a legnagyobb közösségi oldalon. Ugye önnek is van olyan ismerőse, aki elárasztja az üzenőfalát a gyerekeiről, illetve a kutyáiról készült fotóival? Mellettük ott vannak az állandóan kifakadó ismerőseink, akiket éppen az időjárás, a forgalom vagy a kollégák idegesítenek, és persze a cuki állatos videókat posztolókról sem szabad megfeledkezni. Egy friss kutatás megmutatta, Facebook-posztjaink alapján milyen személyiségek vagyunk.
